„Ez kétségkívül eléggé meglepő. Jól emlékszünk még Navracsics Tiborra, aki - frakcióvezetőként - egyedül maradt a parlament üléstermében a kivonuló fideszesek után, hogy pártpolitikai indíttatásból rendszeresen befeketítse az akkor regnáló kormányfőt, Gyurcsány Ferencet. Hasonló vehemenciával védte a kormány javaslatait és módosításait az előző ciklusban. Most pedig azt kellett megtudnunk, hogy az egyéni képviselői indítvány formájában a törvényhozás elé került jogszabályok egy részével nem értett egyet, az eredeti szövegek több ponton sem tükrözték személyes véleményét. Ennek kimondásához egészen az Európai Unióig kellett mennie, mert Budapesten valahogy egyszer sem jutott eszébe. Meg az sem, hogy a kormány nem tulajdonított kellő fontosságot a média szabadságának és sokszínűségének, amit pedig - így utólag - kulcsfontosságúnak nevezett a demokratikus társadalmak számára.
Ám nehogy valaki azt higgye, ez az őszinteségi roham bármit változtathat is a hazai helyzeten. Legfeljebb arra lehet jó - ha egyáltalán -, hogy Navracsics megkapja a hőn áhított brüsszeli posztot. Mintha egykori miniszterének üzent volna a kedves vezető már idézett interjújában, amikor arról beszélt, »tizenhatszor is elmondhatják ugyanazt, egyre hangosabban, ha nincs igazuk, akkor tizenhetedszer sem fog zavarni«. Márpedig Orbán Viktor meg van győződve a maga igazáról, akár a média helyzetét, akár az egyéni képviselői indítványok hasznosságát és hatékonyságát illetően is. A mondat egyébként a kormányzati intézkedéseket érő nemzetközi - amerikai és uniós - kritikákra válaszul hangzott el. Még azt is hozzátette, »ha túlságosan gyakran, a valóságtól elrugaszkodott módon mondanak ítéletet Magyarországról, egy idő után már senki sem figyel oda rájuk. Most ilyen időket élünk«.
S ebből a szempontból nem lényeges, hogy Navracsics - a posztért folytatott küzdelmében -, valamint a külföldi bírálók egyáltalán nem rugaszkodtak el a valóságtól. Az orbáni álomvilágba ők nem férnek bele. Még akkor sem, ha esetleg igazuk van. Ebben az országban több mint négy éve - és még legalább háromig - az történik, amit a kedves vezető helyesnek tart. Szabad ellene kapálózni, de lényeges eredményt aligha lehet vele elérni. »Ez az ország a miénk, mi döntjük el, hogy mi történik itt« - mondta a Vas Népének Orbán Viktor. Illedelmesen többes számban beszélt, de mindenki értheti, hogy ez fejedelmi többes. Hiszen az ország - a választók aktív közreműködésével - az övé lett, s kizárólag ő dönti el, mi történjen itt.”